K.Amery Thaiföldön
Víziutak Bangkokban
Kétségtelen Bangkok, hivatalos nevén Krung Thep Maha Nakhon, a világ leglátogatottabb városai közé tartozik a világon. A korona járvány előtt évente gyakran 20-22 millió turista is felkereste. Nem véletlenül. A város minden zuga, sarka állandóan új meglepetéseket tartogat, sosem tudjuk mi vár ránk a következő fordulóban a modern és a tradíció, a szegénység és luxus ellentétes világában.
Aki azt hiszi, hogy a kötelező látványosságok után, mint pl. a Grand Palace, a Wat Arun, a Wat Po, Chinatown, hogy csak a legfontosabbakat említsem meg, mindent látott, az Bangkokból semmit sem látott. Ok, még elmentünk a Chatuchak hétvégi piacra, vagy a drágánk elrángatott bennünket a számtalan Shopping Mails egyikébe, telekajáltuk magunkat a méltóan világhírű Street Food-dal, megmaszíroztattuk görnyedt hátunkat, megnéztünk egy boxmeccset, és természetesen nem felejtettük el a Khao San Road bárjait, vagy egy Skyline Rooftop koktélozót sem. Néhányan inkább múzeumokat tesznek bakancslistára, vagy kiterítik magukat a Lumpini parkban. De ennél Bangkok sokkal több. Bangkokról egy rövid posztot írni természetesen sziszifuszi küzdelem, alig hogy befejezel egy témát máris gördül a következő lefelé. Én ismeretlen látványosságokról, sosem hallott érdekességekről nem tudok beszámolni, az angyalok városát már annyira kicsontozták a száguldó blogos riporterek, hogy újat írni lehetetlen. De egy újszülöttnek minden érdekesség új, ezért néhány kuriózumot megemlítek azoknak, akik ezeket a helyeket talán még nem ismerik.
Hétvégén egészen más a helyzet. A szigeten tartott hétvégi piacra ezrével jönnek, itt magányról szó sem lehet. Mindenhol sütnek, főznek, esznek, isznak, mulatnak, vásárolnak, dübörög az élet. Ingyenes műsorok szórakoztatják a látogatókat, jövendőmondók beavatnak, hogyan csípjed fel a szerelmedet. Minél többet fizetsz, annál nagyobb esélyed van az örök szerelemre, annál szorgalmasabban fújják a füstöt a négy égtáj felé. De tapasztalatból tudom, az életre szóló szerelem kuruzsló és levegőszennyezés nélkül is sok pénzbe kerülhet. A szerzetesektől lehet megáldott halacskákat vásárolni és gyengéd jókivánságokkal a folyóba szabadon engedni. A karmám ettől sokkal izmosabb lesz. Miközben a halacskát rabságából megmentem, csendesen fohászkodok, hogy - “Buddha áldja az aranyos feleségemet, de halacska segíts, hogy ne kerüljön mindig annyira sok pénzbe.”
Lehet ugyan busszal is arrafelé döcögni, de sürgősen lebeszéllek róla. Egyszer elkövettem a hibát, hogy busszal mentem Bangkokba vissza, ha jól emlékszem 3 órán keresztül tartott a zötykölődés a dugókkal teli forgalomban. Alig 20 kilométer. Közben volt elég időm azon gondolkodni, hogy ha több sávban egymás hegyén-hátán álló autók egyike bedöglik, akkor hogy a francba vonszolják el onnan a szervizbe? Na, ezt árulja el nekem valaki.
Magamról: Posztjaim, ismereteim célja a valós thaiföldi mentalitás bemutatása, amelynek ismerete nagyon megkönnyítheti az ottani életünket, de akar rövid szabadságunkat is. A Thaiföldről létező tévedések és tévhitek, és az ebből adódó problémák, engem néha tényleg alaposan meghökkentenek. Az én posztjaim nem fognak (mindig) turistás látványosságokról, hotelekről, strandokról, bárokról mesélni, ilyen oldalak vannak elegen. Posztjaim elsősorban a thaiföldi életről fognak szólni, ismertetni, mesélni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése