K.Amery Thaiföldön
A Maeklong Market valószínüleg a leghíresebb piac Thaiföldön és bizonyára egyben a legbizarrabb a világon. Aki volt már az örök mosoly országában, vagy menni tervez, biztosan hallott már róla. Szerintem teljesen túl van értékelve. A piacon magán semmi különlegesség, látványosság nincsen, nincs itt semmi ami más piacokon nem lenne. Amivel híressé és turistás érdekességgé vált, hogy a közepén átvonszolja magát naponta többször is egy rozsdás vonat. Története 100 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a területen vasútvonalat kezdtek el építeni és a kofáknak döntenie kellett, hogy most robbantsák fel a minden éjjel lefektetett síneket, vagy keressenek egy új helyet. A heves eszmecserék végén egy hallgatólagos megegyezés született, a vasút átmehet a piacon de a tojásárusok is maradhatnak. Suttyomban a kereskedők azt is szem előtt tartották, hogy nem kellett többet a pultokért díjat fizetniük, így a két ellenfél barátságosan megosztozott a síneken.
A piac Bangkokból könnyen elérhető, lehet menni minibusszal, busszal és vonattal. Én mindig vigyorgok azokon a turistákon akik az ősrégi vasparipával döcögnek át a vásáron, mert akkor szinte semmit sem látnak abból, amitől a piac valójában híres lett. Amikor a mozdony a rozoga szerelvényekkel fütyürészve a kofák és a standok irányába döcög, megkezdődik a standok gyors összepakolása. Az eddig nyugis, kedélyes árusok hirtelen nyüzsögni kezdenek, és ahol eddig síneken a friss árukat kínáltak, onnan pillanatok alatt mindent eltakarítanak. A napellenzőket is betekerik, innen is származik a hazaiak által használt “Umbrellas Back Market” név is. Mindenkit lelökdösnek a sínekről, mert a vonat szédületes sebességgel és életveszélyesen közeleg. A lassított filmre emlékeztető jelenet talán néhány percig sem tart és ezzel vége is a bohóckodásnak. Mindent visszapakolnak az eredeti helyére. Ebből természetesen a vonaton közeledő tátott szájú turisták semmit sem látnak, még akkor sem, ha derékig kilógnak a szerelvény ablakában. Mielőtt elfelejtem, a piac a füstölt árujáról is nevezetes, a friss áruk bebüdösítéséről a dízelmozdony gőze ingyen gondoskodik.
Nem messze innen, Mahachai (Samut Sakhon) városban, található Thaiföld legnagyobb folyóparti halpiaca. A Maeklong piactól egy órás vonatozás ide, de Bangkoktól sincs messzebb. A Thonburiban, a Wongwian vasútállomásról induló, expressnek éppen nem mondható, csihuhu 10 baht-ért minden nap többször is majdnem egészen a halászkikötőig robog. Az alig 1 órás döcögés alatt lehet gyönyörködni a tájban, álmélkodni a thaiföldi vasút világszínvonalán és azon töprengeni, hogy a vagonok vajon miért ugrálnak össze-vissza állandóan.
A halpiacot nem kell sokáig keresni, menj egyenesen az orrod után és kövesd az egész várost elárasztó tengeri herkentyűs illatot. Aki szeretne egy romantikus vonatozást egy eredeti, autentikus thaiföldi világgal összekapcsolni, az látogasson ide. Itt van minden ami a szemnek-szájnak ingere, tonnaszámra élelmiszer, hús, hal, zöldség, gyümölcs, de bűz, piszok is mindenfele. A bangkoki vásárlók sem maradnak sokáig, alighogy televásárolták a szatyrokat mennek is vissza a következő vonattal a fővárosba. Akit esetleg mégis valamiért itt felejtettek, húzza fel az ébresztőórát kora reggelre és menjen le másnap hajnalban a folyóparti kikötőbe. Ne mulassza el a halászhajók érkezését.
Nem kell Bangkokból elmenni sehova, ott is vannak piacok. De még milyenek! Bangkok közepén, a Khlong Toey Market minden nap 24 órán keresztül nyitva van. Mondjuk ez sem tartozik éppenséggel a legillatosabb és legtisztábbak helyek közé, de ha egyszer megöl az unalom és véletlenül a Phrom Phong földalatti állomás közelében kavarsz, akkor egy rövid időre beugorhatsz. Szerintem sokáig nem is lehet a bűzt és a látványt elviselni. A piac húsos részét különben is csak 18 éven felülieknek ajánlom és semmiképpen sem vegetáriánusoknak vagy vegánoknak. Ha a kíváncsi turista a szűk utcákban sétálgat lassan derengeni kezd benne, hogy a hentesnél szépen becsomagolt csirkecombok, oldalasok valamikor élőlények voltak. Mondjuk talán ezt eddig is sokan tudták, de itt valóban a tömegesen a piszkukba összepréselt, megmoccanni sem tudó élő állatok láttán sokakban felmerülhet a gondolat, hogy holnaptól talán jobb lenne a húsos ételekről végleg lemondani.
.jpg)
Pedig az állatok nem dolgok vagy tárgyak, hanem érző lények. Legalábbis Buddha tanításaiban. A buddhista hittan szerint minden élőlény boldogságra vágyik és el akarja kerülni a szenvedést. Hát mondjuk én ebből a bölcsességből a ketrecekben gyötrödő állatoknál semmit sem láttam. A másik oldalon feltétlenül meg kell említenem, hogy a bangkoki vásárok legnagyobb választékával dicsekedhet és az árak nagyon mérsékeltek. Aki valóban árukínálatot, friss élelmiszert, zöldség-gyümölcsöt keres, azért itt nincs rossz helyen.
Élő állatokat, kutyát, cicát, egeret, mini manó maki majmoktól, kígyóig, békától, madarakig, halakig amit csak keresel, lehet a világ egyik legnagyobb open air vegyes piacán, a Chatuchak piacon is vásárolni. Mondjuk itt sincsenek nagyon elkényeztetve, de legalább nem a kuktafazékba készülnek. Én nem is tudom honnan tudtak ennyi fajtát összeszedni, a választékot még egy állatkert is megirigyelhetné.
Kétségtelen, Bangkokban az egyik leglátogatottabb vásár a Chatuchak. Én személyesen nem nagyon szeretem, nekem túl turistás, túl nagy, a többi piachoz képest túl drága. Mondjuk az én véleményem senkit sem érdekel, és ha már a bangkoki piacokról mesélek, akkor kötelező megemlítenem. Mielőtt a piacra bemennél, kérj egy térképet a bejáratnál, mert szükséged lesz rá. Az összesen 27 részből (section) álló piacon apró utcák több mint 10000 üzletet kötnek össze egymással, mire az egészet bejárod garantálom, hogy leszakad a lábad. Akik már nem győzik a gyűrődést, azok egy ingyenes minibuszban ülve nézelődhetnek vagy leülnek egy lábmasszírozásra. Itt minden van, még az is ami nincs. Hogy mi mindent lehet a Chatuchak piacon vásárolni, egy részét felsorolom, még akkor is ha a lista túl hosszú lesz. Használt és új ruhák, kerámia, kézműves-és művészeti alkotások, lakástextíliák, bútorok, állatok és növények, könyvek, régiségek, étel, ital, és természetesen egy csomó mindenféle vacak kacat, szemétbe való giccses anyag. A kedves eladók még arról is gondoskodnak, hogy a megvásárolt antik szekrényedet szépen becsomagolják és hajó- vagy repülő postára feladják. Érdekes módon a Chatuchak mindenhol mint hétvégi piac van emlegetve, amely csak szombaton és vasárnap van nyitva. Ezt nem tudom ki találta ki, egyszer valaki betette egy blogjába és azóta mindenhol elterjedt. Pedig nem igaz. Először is minden nap nyitva van, még akkor is ha a boltok többsége hétközben be van zárva. De a legfontosabb, hogy minden pénteken éjszakai piac van.
Természetesen egy esti piac Thaiföldön kötelező program és elkerülhetetlen. Az egyik legérdekesebb a Chang Chui Plane Nacht Market, más nevén a “repülős éjszakai piac”. A nevét egy kibelezett amerikai repülőgép után kapta, amely ma tulajdonképpen nem más mint egy kitűnő étterem, ahol három- öt - és nyolc fogásos menüket szolgálnak fel.
A piac alapvetően különbözik a megszokott thaiföldi vásároktól, mert ezen a helyen nem a vásárlás, hanem a körben-körben álló művészi alkotások állnak az előtérben. A különc szobrok és más érdekes alkotások dísznek szolgálnak, míg a ruhaüzletekben a választék divatos, mégis meghökkentően más. A Chang Chui 2017-ben nyílt meg, és alig egy évvel később bekerült a Time Magazin a világ 100 legjobb helyét tartalmazó listájára. Habár a piac napközben is meglátogatható, igazi hangulatát csak este, a színes kivilágítás fényében kapja meg. Itt nem fogsz sok faranggal találkozni és ha szerencséd van és odafigyelsz akkor találkozhatsz Thaiföld középosztályának jómódú rétegével. Róluk minden elmondható csak az nem, hogy csórók lennének és vén német nyugdíjasokra vadásznának.
A legegyszerűbb, talán ha taxival mentek, vagy az 515-ös, és
az 539-es busszal. A címe, Sirindhorn Road 460/8, Bang Phlat.
Ha valakit érdekelnek valódi antik cuccok, vintage vagy retró bútorok teakfából, egyedi dísztárgyak, annak Nonthaburiban a Suan Kaew szentély meglátogatása kötelező. A templom nevezetességei közé tartozik, hogy mindenféle bútort, háztartási gépet összegyűjt és felújít, olcsón eladja és a pénzt jótékonysági célokra felhasználja. Az itt álló hatemeletes épületben és az azt körülvevő bódékban nem csak ócska, műanyag csecsebecsét és vacakságokat lehet találni, hanem a kincsvadászok játszótere is. Ne zavarjon, hogy a restaurátorok nem mindig végeztek múzeumi munkát és az áruk a valódi szeméttől az egyedi antik gyöngyszemekig terjednek. Ide valódi szakemberek kellenek, akik értenek is ahhoz amit megvesznek. Mert egy jószemű kereskedő találhat itt a sok roncs között toronymagas kerámiákat, kínai tányérokat, porcelánokat, ipari és díszlámpákat, vallási szobrokat, festett üvegajtókat, értékes design tárgyakat és még sorolhatnám reggelig mi mindent.
A Wat Suan Kaew apátja és a piac alapítója, Phra Payom Palayano, nagy szegénységben és mostoha családi körülmények között nőtt fel és egy interjúban mesélte.- “A legtöbb fiút követhettem volna a közösségünkben, akik munkásként nőttek fel, ittak és szerencsejátékot játszottak. De szerencsére volt otthon egy régi rádiónk, és a bátyám bekapcsolt egy olyan adót, ahol minden nap volt egy buddhista tanító műsor. Meghallgattam és magamba szívtam ezeket a tanításokat. Amikor tinédzser voltam, tudtam, hogy a világi élet nem az én utam. Azt is láttam, hogy a szerzetesi életnek nem kell tétlenségnek és a társadalomtól való elszigeteltségnek lennie. Lehetnék szerzetes, aki embereket tanít és szociális munkát is végezhetnék”.
Gondolatait tettek követték, szerzetesnek állt, beutazta az országot, és buddhista előadásokat tartott az embereknek. Vándorútjai alatt számos társadalmi problémát látott, a kábítószerrel való visszaélést, prostitúciót, korrupciót és a szegénység és az ezzel járó rossz egészségi állapot sem kerülte el a figyelmét. Tapasztalatait felhasználva több programot is útnak indított, így született meg a Wat Suan Kaew-hez tartozó projekt is. Hamarosan annyira sikeres lett, hogy a sok ingyen felajánlott ajándéknak nem találtak elegendő helyett. Az egész inkább egy szeméttelepre emlékeztetett, ezért 1994-ben egy bolhapiacot létesítettek, ahol a használt árut, többek között ruhákat, elektronikai cikkeket, felújított számítógépeket, könyveket, bútorokat és élelmiszereket alacsony áron értékesíteni kezdtek.
Az eladnivalókat szét kellett választani, rendezni és elosztani, ezt a munkát a segítségre szorulók rendezték, illetve a mai napig önkéntesen rendezik. Többen az elromlott háztartási gépeket, kompjutereket javítják, másokat betanítanak. A megdrótozott számítógépek egyben oktatási eszközök is a templomban élő gyermekek számára, így gyorsan megtanulhatják a Pokémon helyes kergetését. A templomban dolgozók tevékenységükért utalványokat kapnak, amelyeket a piacon erre-arra beválthatnak. A templom tulajdonképpen semmilyen adományt nem utasít el, sem értékes tárgyakat, sem szemetet.
Így lehet egy csapással több legyet is nyakon csapni. A Wat Suan Kaew menedéket, munkát, élelmiszert és iskolát nyújt a rászorulóknak, a hulladékot ésszerűen feldolgozza, anyagilag értékesíti és ezzel csökkenti a kukákba behajított szemét halmazát is. Ha nagyon szarkasztikus szeretnék lenni, azt is mondhatnám, hogy szemétből kincset csinálnak.
Szóval ne tartsd vissza magad és látogass el ide, a karmád fogja megköszönni. Vihetsz egy kis ajándékot is a templomnak, én is vittem és jutalmul meg is szenteltek. Még le is paroláztunk volna, ha egy apáttal ilyesmi lehetséges volna.
Magamról: Posztjaim, ismereteim célja a valós thaiföldi mentalitás bemutatása, amelynek ismerete nagyon megkönnyítheti az ottani életünket, de akar rövid szabadságunkat is. A Thaiföldről létező tévedések és tévhitek, és az ebből adódó problémák, engem néha tényleg alaposan meghökkentenek. Az én posztjaim nem fognak (mindig) turistás látványosságokról, hotelekről, strandokról, bárokról mesélni, ilyen oldalak vannak elegen. Posztjaim elsősorban a thaiföldi életről fognak szólni, ismertetni, mesélni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése